„A Macbeth számomra nem a hatalomról szól”
Egy korábbi interjúban azt nyilatkozta, hogy – a közélet iránti fokozódó apátiájából adódóan – egyre jobban unja a hatalom, a hatalmi játszmák témáját középpontba állító darabokat. Akkor miért vállalta el a Macbeth rendezését a Jászaiban?
Nem vagyok hurráoptimista alkat: azt gondolom, hogy a világ egyáltalán nem arra halad, amerre szerintem haladnia kellene, de tudomásul veszem, hogy ez van. Némi szarkazmussal vagy cinizmussal, de tudomásul veszem. És közben azt is gondolom, hogy ilyen kontextusban nem akarok foglalkozni ezzel a kérdéssel. De a Macbeth számomra nem a hatalomról szól. Nekem Macbeth nem egy hétköznapi gyilkos, hanem egy tehetséges ember, akit felőröl, tönkretesz a saját hatalomvágya. Az érdekelt, ahogyan ez a folyamat végbemegy benne, ahogy fokozatosan rá kell jönnie, hogy élete legrosszabb döntését hozta meg. Hiszen végső soron azt tette, amit a legkevésbé kívánt a hazájának: felültetett az ország trónjára egy despotát, aki ő maga. Mire kormányozhatna, despotává válik. Ezt a szenvedést, lelki vívódást örökíti meg szerintem a darab. Egy belső világról szól, ami elemeire esik szét.
A Macbeth a Shakespeare-tragédiák sorában is a legsötétebb, legnyomasztóbb atmoszférájú művek közé tartozik. Milyen világot képzelt el az új rendezésben a történet kereteként?
Egyetlen színdarabnál sem mindegy, hogy mi az a világ, amiben játszódik, kik azok az alakok, akik körülveszik a főszereplőket. Jelen esetben: milyen világ az, amihez képest Macbeth és Lady Macbeth eltévelyednek, és eljutnak a királygyilkosság gondolatáig. Ez nem egy szép világ. A darab instrukciói szerint Skóciának hívjuk, de hát az, hogy mit hívunk Skóciának, már a mi értelmezésünkön múlik. A történet úgy kezdődik, hogy lázadás zajlik a regnáló király ellen. Egy szó nincs arról, hogy miért van lázadás, egy szó nincs arról, hogy miért verik le, csak annyit tudunk, hogy Macbeth, Banquóval karöltve, legyőzi a felkelőket. Végtelenül kegyetlen ez a világ, látszik, hogy itt nem nagyon finomkodnak senkivel. Ha valakit árulással vádolnak, nem állítják bíróság elé, gondolkodás nélkül kivégzik. De a harcok végeztével sem áll le a gépezet, ráadásul a lázadás után a király meg is változtatja a trónöröklés addigi szokásrendjét, amivel megfosztja Macbethet annak a lehetőségétől, hogy valaha is királlyá választhassák.
A teljes interjú a szinhaz.hu-n olvasható »»
