Eleven éjszaka

Ismét közös produkcióra készülünk a Nézőművészeti Kft-vel: Az eleven éjszaka magyarországi bemutatójára február 22-én kerül sor.  

A darab szerzője, Conor McPherson ünnepelt ír dráma- és forgatókönyvíró, munkásságát egyre jelentősebb szakmai elismerés övezi: a Shining City, illetve a The Seafarer című drámáját Tony-díjra jelölték, a The Night Alive (Eleven éjszaka) 2013-ban elnyerte a New York-i színikritikusok díját a Legjobb Dráma kategóriában. Műveit Londontól a Broadwayig számos színház tartja műsoron, de a szerző a magyar közönség számára sem lehet idegen: 2016-ban a Nemzeti Színház és a Kaposvári Csiky Gergely Színház koprodukciójában játszották nagy sikerrel A gát című darabját, a Tengerent pedig a 2008-as Bárka Színház-beli bemutató után az idei évadban a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház vette elő. Népszerűségét elsősorban különleges szövegvilágának köszönheti, hiszen drámái rendszerint egyszerre festenek mulatságos és érzékenyen megrajzolt portrét a peremhelyzetre szorult emberekről, miközben sajátosan ötvözik az abszurd humort a transzcendensbe vetett hittel.

 „Emlékszem, kisfiúként mindig is érdekeltek a szellemek és a rémisztő dolgok. Ha magyarázni akarnám, azt mondanám, hogy tulajdonképpen Istent kerestem. Látom azt a képet, amelyben mindannyian vagyunk, de mi lehet a kereteken túl? Valójában ez nagyon aggaszt!  A színházban azért is működnek az efféle a dolgok, mert alapvetően van benne valami vallásos. Ülünk mindannyian a sötétben, és a színpad jelenti az egyetlen fényforrást. Gyönyörű kép ez az emberi létezésről.” – nyilatkozta az író az American Theatre című lapnak adott interjújában.

Az Eleven éjszaka – amelyet a Nézőművészeti Kft. felkérésére a Margó-díjas Totth Benedek fordított – is ezt a misztikus alaphangot üti meg, hiszen a szereplők mindegyike saját magával, még pontosabban a rátelepedő kozmikus magánnyal kényszerül megküzdeni. Ebből a magányból egy, az életükbe váratlanul betoppanó lány mozdítja ki őket, ám mint minden változás, ez is sérüléseket hoz magával. Sérüléseket, függetlenedést és végül újjászületést. A történetet átszövő részletgazdag megfigyelések, az abszurdba hajló határhelyzetek, és a finom költőiség Harold Pinter és Csehov világát idézheti fel a nézőben. Van azonban egy fontos különbség: itt bármi történjen is, a kiszolgáltatott, partvonalon rekedt szereplők hite nem inog meg a jobb élet és a megbékélés reményében.

 „Mindannyian vágynak valamire. A legalapvetőbb szinten az Eleven éjszaka inkább érzelmekkel, semmint eszmékkel foglalkozik. Kérdéseket tesz fel. Szinte olyan, mint egy betlehemi játék, amelyben az emberek őszintén vágyakoznak a csodára. Itt úgy tűnik, hogy ez a csoda egy idealizált nő képében jelenik meg, és az a nő mindent felráz, összekuszál.” – fejtette ki a szerző.

A Nézőművészeti Kft. jól összeszokott színészcsapata (Mucsi Zoltán, Katona László, Kovács Krisztián) ezúttal Simkó Katalinnal – aki korábban a Leonce és Léna, jelenleg a Soha, senkinek című előadásukban is látható –, Fodor Tamással, a Vádli Alkalmi Színházi Társulás oszlopos tagjával egészül ki Koltai M. Gábor rendezésében. Az előadásban dramaturgként Zsigó Anna működik közre, a látványvilágot pedig a rendező állandó munkatársa, Vereckei Rita jegyzi.

Az Eleven éjszaka a bemutató után legközelebb február 23-án, március 6-án és 28-án látható, a Nézőművészeti Kft. A fajok eredete, a Soha senkinek, az EztRád, a A halottember, illetve A lány, aki hozott lélekből dolgozott továbbra is megtalálható a színház repertoárján.